Barcsak latnad mennyit kuzdok magammal nelkuled
Megertened miert vagy ennyire fontos nekem
Kifejezni nem lehet mennyire fáj minden kis apró dolog is már.
“Tudod,
soha nem bántam meg,
hogy megszerettelek,
pedig felbolygatta ez a szeretet
az egész életem.”Kányádi Sándor: Tudod
De vajon hány év,
mennyi élet kell ahhoz,
hogy újra visszataláljunk egymáshoz?
Egyetlen módja annak, hogy fel tudd dolgozni a fájdalmadat az, hogyha a szomorúságodat haraggá kreálod
Sok embert szerethetsz a világon… de van egy akit jobban.
Az élet mindenkit megtör
Nem vagyok jobban. Már nagyon fáradt vagyok. Csak ezzel az a baj, hogy ez nem az a típusú fáradtság, amit helyrehozhat az alvás.
Rólad sosem tudtam közönyösen mesélni. Végtelenül szomorúan vagy óriási örömmel. Sosem volt arany középút.
Sokan engedtünk már el olyan embert, akit szerettünk. Mert muszáj volt. És fájt. De megtettük. És talán ez tanít meg bennünket igazán az elengedés kínkeserves művészetére.